Tudatos termelés, tudatos fogyasztás*

Az élelmiszeripar fenntarthatóságát ösztönzi, ezzel hozzájárulva az éhezés és a szegénység elleni küzdelemhez. Több mint 1300 céggel van kapcsolatban a világ 60 országában. Ez a Fairfood International.

Első hallásra mindenkinek a Fair Trade ugrik be, pedig nem ugyanaz a kettő. A Fairfood célkitűzései között első és legfontosabb az élelmiszeripari és italgyártó cégek termelésének, kereskedelmének fenntarthatóvá tétele, illetve az ilyen irányban történő lépések elősegítése, támogatása. Ezen túl célként tűzték ki a szegénység és az éhínség elleni harcot. A Fairfood ösztönzi a cégek döntéshozóit, hogy olyan döntések mellett tegyék le a voksukat, amelyek nem csak megvalósíthatók, de valódi eredmények elérésére is alkalmasak. Ideológiája szerint a környezet érdekében tett változtatások, fejlesztések pozitív fogyasztói vélekedést eredményeznek, ami pedig marketing értékkel bír. Ez az, amiért a cégeknek, a termelőknek és a kereskedőknek egyaránt megéri cselekedni.

Az adó is felelősségvállalás

A Fairfood a szektorban dolgozó cégek adózási, vagy inkább nem-adózási, adó-elkerülési szokásait is szeretné megváltoztatni. A fejlett országok vállalatai ugyanis adóparadicsomok beiktatásával szabadulnak meg adóterheiktől. A joghézagok következtében a fejlődő országok legalább 284 milliárd dollár adójövedelemtől esnek el évente. A vállalati felelősségvállalás több, mint a gyerekmunka felszámolása és a zöld energia. Az adóelkerülés szintén egy fontos pont. Az adóparadicsomok ellen azonban nem egyszerű felvenni a kesztyűt, mivel a pénz pillanatok alatt kerül a termelés helye szerinti országokból

adóparadicsomokon át a cég székhelyére.

Itt a banán, hol a banán

Az Ecuadorból az EU-ba utazó banán papíron egész más utat tesz meg. A gyümölcs postafiók cégeken keresztül, virtuálisan adóparadicsomokba kerül, például a Bahamákra. Egy gyümölcsös cég az adója 25%-át képes „megspórolni” így, amit ellenkező esetben a termelő országban fizetne be. A fejlődő ország pedig elesik a neki járó adóbevételtől azoknak a cégeknek a javára, akik az ő területeiről származó termékekből húznak busás hasznot.

„Nézz szembe azzal, amit megeszel”

A „Face your food” videókampány a világ minden táján megszólítja az embereket. A figyelemfelkeltés célja rádöbbenteni a fogyasztókat arra, hogy közösen komoly befolyást gyakorolhatnak az élelmiszeriparra. A kampányhoz bárki csatlakozhat! A kisfilmet, amely bemutatja, hogyan eszel meg egy banánt/almát/tojást visszapörgetve, lelassítva teszik fel a honlapra a kampányvideók közé. Érdemes megnézni – és akár hozzá is tenni!

Erre a linkre kattintva érheted el: www.face-your-food.org

és a promóció videója: http://www.youtube.com/watch?v=fTCyChcdCSY.

http://humusz.hu/kukabuvar/tudatos-termeles-tudatos-fogyasztas

*Kosarat kaptunk!*

 …De még mekkorát! Akkora gördülő fémketrecekkel szlalomozunk már a

legkisebb élelmiszerboltban is a sorok közt, mintha a fél üzlet áruját nekünk szánták volna, azonnali elvitelre. A műanyag kosarak mérete is éppen fordított arányban változott az idő múlásával a néhai 200, mára 120 grammos joghurthoz képest (jelentős árnövekedéssel és minőségromlással téve izgalmasabbá számunkra e folyamatot).

http://humusz.hu/kukabuvar/kosarat-kaptunk

*Szmogriasztás és hulladékégetés*

Hogy mi köze a kettőnek egymáshoz? Engem is meglepett a szerkesztő asszony témafelvetése, de aztán beláttam:

a szmoghelyzet mindennapi téma lett, a hulladékégetők légszennyezése meg elhallgatott téma. Pedig a kettőnek igenis van köze egymáshoz!

Az égetők kéménye általában 50 méter magas vagy akár e fölé is kúszik. Ez látszólag megnyugtató, hiszen mire ilyen magasságból a talajszintre keverednek a légszennyező anyagok, addigra jócskán felhígulnak. Igen ám, de ezzel a kéménymagasítással van egy kis probléma! A kibocsátott mennyiség ezzel nem csökken, csak szétszóródik nagy területen, így nem kis területen lesz magas a szennyezőanyagok koncentrációja, hanem nagy területen kicsi. Ha jobban belegondolunk, ez igazából ugyanakkora terhelést jelent. A kis terheléssel ugyanis az a probléma, hogy az égető mellett számos más üzem van, gyárak, autók, lakossági kémények terhelik környezetünket, és a szennyezés a magas kémények miatt akár Lengyelországból is érkezhet.

A szmoghelyzetek pedig többek között azért alakulhatnak ki, mert a nagy kémények olyan magas háttérszennyezettséget okoznak, hogy még a Hortobágy közepén is jelentős a szennyezőanyagok koncentrációja.

Ne legyünk tehát nyugodtak egy magas kémény láttán. Különösen akkor nem, ha a szemközti domboldalra építettük a házunkat, mert akkor a szennyező csóvát szinte hígítás nélkül kapjuk. Sokszor elnézem a jómódú villasorokat a hegyoldalakban és a velük szembenéző pesti kéményeket. Ha tudnák, amit most már a Kukabúvár olvasói tudnak, talán tehetősebb támogatói is akadnának a hulladékégetés elleni küzdelemnek.

Van még egy gond. A szmogriadó a négy legjellemzőbb légszennyező anyaggal foglalkozik. Ez fontos, de alig esik szó a többi, kis mennyiségben kibocsátott, de jóval veszélyesebb rákkeltő vegyületekről. A dioxinokról, a nehézfémekről, az aromás szénhidrogénekről és társaikról, amelyek kibocsátásában a hulladékégetés gyakran „piacvezető”. Ideje lenne már ezek miatt is riadóztatni.

Ui.: ha valaki szeretne ingyenes e-mailes szmogriasztást kapni, keresse fel a legszennyezes.hu oldalt!

http://humusz.hu/kukabuvar/szmogriasztas-es-hulladekegetes