A Tiszántúlon, az Alföld délkeleti részén élő emberek véleményét kérdezték a szelektív hulladékgyűjtésről, annak működéséről, gazdasági és környezetvédelmi jelentőségéről. A közvélemény-kutatás az emberek hozzáállását, szemléletét is hivatott volt felmérni.

Egy friss közvélemény-kutatás szerint Dél-Kelet-Alföld lakóinak döntő többsége: 96 százalék fontosnak tartja a szelektív hulladékgyűjtés ügyét. A válaszadók 45 százaléka úgy gondolja, hogy a szelektív hulladékgyűjtés környezetvédelmi és gazdasági jelentősége egyaránt fontos, ám a megkérdezettek szerint a tetteikben nem ilyen egységesek. Ugyanis, a kutatásban részt vevők 35 százaléka rendszeresen, 43 százaléka alkalmanként használja a rendelkezésére álló szelektívhulladék-gyűjtési lehetőségeket, 20 százalékban pedig nem élnek vele, derül ki a Magyar Nemzet Online összefoglalójából.

A Dél-Kelet-Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás (DAREH) 2006 márciusában alakult, jelenleg mintegy 90 tagot számlál, ami majdnem 400 ezer embert jelent. Érdekeltségi területén a keletkező hulladék 10 százalékát gyűjtik szelektív módszerrel, miközben a tagtelepülések 70 százalékán biztosított a hulladékok elkülönített tárolásának, hasznosításának ez a módja. A felmérés szerint a válaszadók 39 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a feltételek biztosítása esetén azonnal átáll szelektív gyűjtésre. Minden második érintett törekedne erre, ha megfelelő az infrastruktúra és a feltételrendszer.

A DAREH célja, hogy a területén található bezárt, megfelelő műszaki védelemmel nem rendelkező lakossági hulladéklerakókat rekultiválja, valamint korszerű hulladékgazdálkodási rendszer létrehozásával, az újrahasznosítást szolgáló szelektív hulladékgyűjtés és a komposztálás széleskörű elterjesztésével csökkentse a lerakóhelyekre kerülő hulladék mennyiségét. Jelentős európai uniós forrásokra pályáznak, hogy a DAREH-tagok a legkedvezőbb feltételek kialakításával tegyenek eleget a hulladékgazdálkodási feladatokra vonatkozó közszolgáltatási kötelezettségüknek.

A hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogalkotás azokat a célokat tűzte ki prioritásként, hogy csökkentse a keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, ösztönözze a hulladék minél nagyobb arányú újrahasznosítását s ennek részeként minimalizálja az ártalmatlanítást. A válaszadók 13 százaléka szerint érzékelhető a hatóságok törekvése, ugyanakkor a megkérdezettek fele – mintegy 51 százalék – úgy véli: a célokkal már találkoztak, de az eredmények még váratnak magukra. Az érintett településeken élők 26 százaléka szerint a kelleténél lényegesen kevesebb hangsúlyt kap ez a terület a köztudatban, hat százalék pedig egyáltalán nem találkozott ezekkel a törekvésekkel.

Forrás: szelektivinfo.hu

További hasznos cikkek a Humusz.hu oldalán